Parkolási igazolványok, kedvezmények és a zöld rendszám szabályai

A díjköteles várakozási területeken bizonyos személyek és járműkategóriák kedvezményre vagy díjmentességre jogosultak lehetnek. A kedvezmények igénylése, használata és ellenőrzése azonban szigorú feltételekhez kötött. Különbséget kell tenni az országos kormányrendelet alapján kiadott parkolási igazolvány, a helyi önkormányzatok által biztosított lakossági kedvezmények, valamint a környezetkímélő (zöld rendszámos) gépjárművek helyzete között. Ebben a cikkben e három kategória szabályait mutatjuk be.

A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa

Az igazolvány kiadását és használatát országosan a 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet 1. §-a szerint az igazolvány közokirat és biztonsági okmány, amely a KRESZ-ben meghatározott közlekedési kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja.

Hogy a díjköteles várakozási területen díjmentesen vagy kedvezményesen lehet-e várakozni az igazolvánnyal, azt nem ez a rendelet, hanem a Kkt. 48. § (5) e) pontja alapján az adott önkormányzat rendelete határozza meg (a díjfizetés alól mentesítettek és a kedvezményre jogosultak köre). A Kkt. 15/A. § (2) bekezdése ugyanakkor országosan előírja, hogy a díjköteles területeken minden megkezdett ötven várakozóhelyből legalább egyet a mozgáskorlátozottak számára kell fenntartani.

1. Ki jogosult az igazolványra?

A rendelet 2. §-a szerint igazolványra jogosult, aki:

• a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szerint közlekedőképességében súlyosan akadályozott;
• a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerint látási fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, autistának vagy mozgásszervi fogyatékosnak minősül;
• akit 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek a vakok személyi járadékára vonatkozó szabályok alapján; vagy
• aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságok szerint vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi vagy értelmi fogyatékosnak, illetve autistának minősül.

A rendelet 2/A. §-a szerint bizonyos, mozgásában korlátozott személyeket ellátó intézmények is kaphatnak igazolványt. A jogosultságot elsősorban a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt iratokkal lehet igazolni, például a közlekedőképesség minősítéséről szóló szakvéleménnyel, a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal, a vakok személyi járadékáról szóló határozattal vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító igazolással.

2. Az igénylés menete és az igazolvány pótlása

A rendelet 3. §-a szerint az eljárásban a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a kormányablak és a közúti közlekedési nyilvántartó jár el. A kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti települési jegyzőnél is benyújtható, aki azt továbbítja a járási hivatalnak. Az ügyintézési határidő 20 nap.

Az igazolvány a rendelet 7. §-a szerint a kiállítástól számított 3 évig hatályos; ha a jogosultságot igazoló irat rövidebb időt határoz meg, az igazolvány hatálya is ehhez igazodik. Ha a jogosult állapota végleges, az igazolványt lejárati határidő nélkül állítják ki. Az igazolvány az Európai Közösségek parkolókártya-mintáját követi (98/376/EK ajánlás); külföldi használatnál az adott ország szabályai határozzák meg, milyen kedvezményt nyújt.

Ha az igazolványt ellopták, megsemmisült vagy elveszett, a rendelet 5. § (3) bekezdése szerint ezt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított tíz napon belül bármely járási hivatalnál be kell jelenteni. A hivatal a tényt a nyilvántartásban átvezeti, és kérelemre – ha a jogosultság fennáll – új igazolványt állít ki. Az érvénytelen igazolvány (9. §) nem jogosít kedvezményre.

3. A használat szabályai

A parkolási igazolvány a személyhez kötött: a rendelet 8. § (4) bekezdése szerint a jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány kedvezményeivel csak a jogosult szállítása esetén élhet, az igazolvány pedig jogosulatlan személynek használatra nem adható át.

A leggyakoribb hibák és ellenőrzési szempontok:

• Elhelyezés a szélvédő mögött: a rendelet 8. § (1) bekezdése szerint használatkor az igazolványt a szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja (amelyen az igazolvány sorszáma és érvényességének lejárata szerepel) a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Felszólításra az igazolványt ellenőrzés céljából át kell adni.
• Családi használat tilalma: ha a járművet a jogosult hozzátartozója vezeti, de a jogosult nem utazik a járműben, az igazolvány kedvezményei nem vehetők igénybe.
• Utólagos bemutatás: ha az igazolvány érvényes volt, de a szélvédő mögött nem volt jól látható, egyes önkormányzati rendeletek vagy üzemeltetői szabályzatok lehetővé teszik az utólagos bemutatást az ügyfélszolgálaton, a helyben megszabott határidőn belül. Hogy ilyenkor a pótdíjat törlik-e vagy csak mérséklik, azt a helyi szabály dönti el.
• Visszaélés jogkövetkezményei: az igazolvány érvényességét a rendőrség és a közterület-felügyelő ellenőrzi; a parkolóhelyek ellenőrzésére feljogosított szervezet is ellenőrizheti, és visszaélés gyanújakor köteles értesíteni az eljáró szervet (11. §). Érvénytelen vagy hamisnak gyanított igazolványt a helyszínen elvehetik. Ha a jogosult maga él vissza a kedvezményekkel, az igazolványt visszavonják, és egy évig nem kaphat újat (8. § (4)).

Lakossági várakozási hozzájárulások (helyi kedvezmények)

Míg a parkolási igazolvány kiadását országos kormányrendelet szabályozza, a lakossági várakozási kedvezmények tisztán helyi önkormányzati hatáskörbe tartoznak (Kkt. 48. § (5) e)).

A lakossági kedvezmény jellemzői:

• Lakóhelyhez kötöttség: a kedvezményt a díjköteles terület lakói igényelhetik. Hogy ehhez lakóhely kell-e, vagy tartózkodási hely is elegendő, azt a helyi rendelet határozza meg.
• A jármű használatának jogcíme: a rendelet szabja meg, hogy saját tulajdonú, üzembentartott vagy munkáltató által használatba adott járműre is igényelhető-e.
• Kérelemre induló eljárás: a kedvezmény nem automatikus, azt az önkormányzatnál vagy a parkolás-üzemeltetőnél kell kérelmezni. Érvényességi idejét és megújításának módját a helyi rendelet határozza meg.
• Egyedi szabályok: az önkormányzat saját rendeletében dönt arról, hogy lakásonként hány gépjárműre adható kedvezmény, mennyibe kerül, és hogy az egész településre vagy csak a lakóhely környékére érvényes-e.

A zöld rendszámos (környezetkímélő) járművek szabályozásának változásai

A zöld alapszínű rendszámtáblával ellátott gépjárművek helyzete az elmúlt időszakban jelentősen változott.

1. Országos vs. helyi szabályozás

Sok autós úgy gondolja, hogy a zöld rendszám automatikusan és országosan ingyenes parkolásra jogosít. A közúti közlekedési törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely ingyenes parkolást biztosítana a zöld rendszámos autóknak.

A várakozási díj alóli mentesítés vagy a kedvezmény az adott önkormányzat döntése (Kkt. 48. § (5) e)). Több önkormányzat az elmúlt években megszüntette, szűkítette vagy határidőhöz kötötte ezt a kedvezményt, és több helyen jelenleg is napirenden van a kérdés. Hogy egy adott településen van-e még ilyen kedvezmény, azt mindig a hatályos helyi rendeletből kell ellenőrizni.

2. A zöld rendszámra való jogosultság szigorítása

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2024. szeptember 1-jétől hatályos szövege szerint környezetkímélő gépkocsinak már csak a tisztán elektromos (5E) és a nulla emissziós (5Z) gépkocsi minősül, a környezetkímélő motorkerékpár pedig a tisztán elektromos motorkerékpár. A plug-in hibrid (5P) és a növelt hatótávolságú hibrid (5N) gépkocsi így új zöld rendszámot nem kaphat.

A korábban kiadott zöld rendszámokra átmeneti szabály vonatkozik: a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 120/I. §-a szerint az 5N vagy 5P környezetvédelmi osztályba sorolt, világoszöld rendszámtáblával ellátott gépkocsival 2026. november 30-ig lehet részt venni a közúti forgalomban; ezt követően ezeknek a járműveknek fehér rendszámra van szükségük.

Ahol egy önkormányzat még kedvezményt ad a zöld rendszámos vagy környezetkímélő járműveknek, ott a rendszámcsere után a hibrid járművek a rendelet megfogalmazásától függően elveszíthetik a kedvezményre való jogosultságot.

Ellenőrzés és jogkövetkezmények

A kedvezmények ellenőrzésénél a következőkre kell számítani:

• Elektronikus ellenőrzés: a lakossági hozzájárulásokat és más kedvezményeket az üzemeltetők jellemzően rendszám alapján, elektronikus nyilvántartásból ellenőrzik. A Kkt. 9/D. § (7) bekezdése kifejezetten feljogosítja őket a kedvezményre jogosító okirat sorszámának kezelésére.
• Jogosulatlan használat: ha a kedvezményre való jogosultság megszűnt (például lejárt a lakossági hozzájárulás, vagy a jármű már nem felel meg a helyi kedvezmény feltételeinek), a díjfizetés nélküli várakozás után pótdíj szabható ki.

Összegzés

A parkolási kedvezmények érvényesítéséhez pontos jogi ismeret kell. A parkolási igazolványnál a jogosult jelenléte és az igazolvány előlapjának látható elhelyezése az alapfeltétel, a díjmentesség mértékét pedig a helyi rendelet adja meg. A lakossági hozzájárulásnál a helyi kérelmezési szabályokat kell követni, a zöld rendszám esetén pedig mindig a település hatályos rendeletéből kell tájékozódni arról, létezik-e még helyi kedvezmény.